Az Arduino története 2003-ban látott napvilágot. Kolumbiában Hernando Barragán létrehozta a Wiring platformot diploma munkájaként, majd ezt open source alatt közzé tette. A platform azóta is aktív, bár nem akkora a sikere, mint az Arduinonak. Maga az Arduino platform 2005-ben született meg Massimo Banzi és Casey Reas eredményes munkájaként. A platform a nevét az Olaszországi Ivrea városának történelmi alakjáról Arduin of Ivrea-ról kapta. Az Arduino szó magyarul “bátor barát”-ot jelent.
Az évek alatt több, különböző modell jelent meg, ezek közös jellemzője az, hogy ATmega mikrovezérlőket alkalmaznak, valamint egy egységes programozó környezetből használhatóak. Az eszközöket C++ nyelven lehet programozni. A platform nyíltságából adódóan léteznek klón lapok is, amelyek tudásban, minőségben igencsak eltérhetnek az eredeti lapoktól.
Az Arduino hátránya az, hogy önmagában "csak” egy mikrovezérlő. Mindenképpen kell hozzá egy számítógép, amin az Arduino IDE szoftver segítségével végezhető el a programozás. Ez pillanatnyilag Windows, Linux és Mac OS X alá is letölthető. Ezen kívül a fejlesztéshez mindenképpen szükségesek más elektronikai komponensek is, amiket be kell szereznünk. A készítők szerencsére mára már több nyelven is piacra dobták az Arduino Starter KIT-et, ami egy Arduino UNO panelen és a 170 oldalas Project Book-on kívül számtalan alkatrészt is tartalmaz a kezdők részére. Különböző kínai oldalakon fillérekért lehet venni különböző Arduino kiegészítőket. És még saját Arduinohoz hasonló eszközt is építhetünk.
Arduino típusok két nagy csoportra oszthatóak. A “Board” névvel a fő fejlesztő paneleket, vagy alaplapokat jelzik, míg és “Shield” a kiegészítő vagy bővítő lapok elnevezése. Ezek a kiegészítők plusz tudással vértezik fel az alaplapokat és a szabványosított csatlakozási felületnek köszönhetően megengedik a többszintes bővítést. A típusok listája viszonylag sűrűn változik, mivel egyes modellek népszerűbbek, mint mások, valamint a fejlesztések is folyamatosak.
Comments
Post a Comment