Miután beüzemeltük az ezköszt nagyon egyszerű dolgunk van. Csupán arra kell figyelni, hogy próbáljuk meg ne rövidrezárni az áramköröket és megfelelő feszültséggel használjük az eszközt. Ha ezeket betartjuk akkor nagyon sokáig hű társunk lesz az eszköz. De ha rosszul kezeljük akkor akár ki is gyulladhat, amiből egészen nagy katasztrófa is keletkezhet. Szóval csak óvatosan használjuk. Néha azért a port is érdemes letörölni róluk, ha nem használjuk egy kisebb ideig.
Az Arduino története 2003-ban látott napvilágot. Kolumbiában Hernando Barragán létrehozta a Wiring platformot diploma munkájaként, majd ezt open source alatt közzé tette. A platform azóta is aktív, bár nem akkora a sikere, mint az Arduinonak. Maga az Arduino platform 2005-ben született meg Massimo Banzi és Casey Reas eredményes munkájaként. A platform a nevét az Olaszországi Ivrea városának történelmi alakjáról Arduin of Ivrea-ról kapta. Az Arduino szó magyarul “bátor barát”-ot jelent. Az évek alatt több, különböző modell jelent meg, ezek közös jellemzője az, hogy ATmega mikrovezérlőket alkalmaznak, valamint egy egységes programozó környezetből használhatóak. Az eszközöket C++ nyelven lehet programozni. A platform nyíltságából adódóan léteznek klón lapok is, amelyek tudásban, minőségben igencsak eltérhetnek az eredeti lapoktól. Az Arduino hátránya az, hogy önmagában "csak” egy mikrovezérlő. Mindenképpen kell hozzá egy számítógép, amin az Arduino IDE szoftver segítségéve
Comments
Post a Comment